2000-rel több új fertőzöttről számolt be a belügyminiszter az operatív törzs ülésén, mint amennyi a hivatalos statisztikában szerepel. Orbánnak a szeme sem rebbent.
Nagyon rég sikerült akkorát sorosoznia eddig a miniszterelnöknek, mint ma reggel a Kossuth rádióban.
Egyre többször fordul elő, hogy már a megfigyelő és a belgyógyászati Covid-osztályokon is sürgős, intenzív beavatkozásra van szükség, elmosódnak az osztályok közötti határok. Az intenzív ágyakkal folytatott számháborúnak nem sok értelme van a szakemberek szerint, sőt érdemes lenne békén hagyni az ágyszámokat és inkább a szakszemélyzetre koncentrálni. Hiába lesz megfelelő számú ágy, mert ha nincs, aki ott álljon a beteg mellett, az jelentősen csökkenti majd az esélyeit a túlélésre. Helyszíni beszámolók kontra ágyszám-matematika.
Péntek reggel ismét interjút adott a Kossuth rádiónak a miniszterelnök. A napi új koronavírusszámokat is bemondta: 4440 új fertőzött van, 96 ember halt meg. Az uniós költségvetés miatt kialakult vitára egy érve volt: Soros György. Kiderült az is, hogy Magyarország a múlt héten felvett 2 és félmilliárd eurónyi hitelt.
Nem volt vita sem a jogállamiságról, sem pedig a költségvetési ügyekről az uniós tagállami vezetők videokonferenciáján. Orbán Viktor megismételte álláspontját, a kormányfők pedig megbízták Angela Merkelt, hogy dolgozzon ki mindenki számára megfelelő megoldást.
Az önkormányzatokkal való együttműködésre és arra kérte a miniszterelnököt a főpolgármester: tegyen meg mindent azért, hogy a magyar vétó miatt is függőben lévő európai támogatások mielőbb eljussanak az emberekhez.
Az üzletember a Project Syndicate-en ír arról, mire használja fel a Fidesz a koronavírus második hullámát. Az ország kirablását és az ellenzék lenyomását is megemlíti.
Miért akar vétózni Orbán Viktor a jogállami szabályozás miatt, ha minden rendben van a magyar demokráciával, ahogy azt gyakran állítja – teszi fel a kérdést a Néppárt frakcióvezetője a legolvasottabb német lapban.
A járvány politikai kockázatait éppen úgy kezeli Orbán Viktor, mint a tavasszal tette: fojtogatja az ellenzéket, kiszolgálja választói világképét, lestoppolja az adóforintokat, és vétóval ökölharcba rángatja Európát. Ha pedig a második hullám durvább az elsőnél, akkor Orbán is bedurvul.
Soha nem látott hévvel esett neki a magyar kormány az Európai Unió vezetőinek, miután kiderült: nem tudja elkerülni, hogy az uniós pénzek kifizetését a jogállamisági feltételekhez kössék. Varga Judit kiéheztetésről beszélt a héten, Orbán a migránskártyát húzta elő, és mindenki a magyar vétót emlegeti. De miről beszélnek és kinek van igaza? Az EUrologus rendet vág a nyilatkozatháborúban a csütörtöki EU-csúcs előtt.
A Párbeszéd társelnöke módosító indítványban szeretné elérni, hogy ha az apa és az anya nemét is meghatározzák, akkor ez is egyértelmű legyen.
A "Minden élet számít" névre hallgató kampány az intézkedésekre hívja fel a figyelmet.
A járvány politikai kockázatait éppen úgy kezeli Orbán Viktor, mint a tavasszal tette: fojtogatja az ellenzéket, kiszolgálja választói világképét, lestoppolja az adóforintokat, és ökölharcba rángatja Európát. Ha pedig a második hullám durvább az elsőnél, akkor Orbán is bedurvul – írja e heti számában a HVG.
Hollandia számára a jogállamisági kompromisszum a minimum, ebből nem engedhetünk – mondta a holland képviselőházban az ország miniszterelnöke, Mark Rutte. Ellenlábasa, a szélsőjobboldali Geert Wilders szerint azonban Orbán Viktor egy hatalmas hős, aki megvétózta az uniós költségvetést.
A miniszterelnök beugrott egy jelentés erejéig az V. kerületi rendőrkapitányságra.
Magyarország elkötelezett híve a jogállamiságnak a miniszterelnök szerint.
Michael Roth szerint az a cél, hogy a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását célzó csomagot minél hamarabb elfogadja az Európai Unió.
Annál is komolyabb járványhelyzetre készül a kormány, mint amire novemberben utaltak.
Az orvosok tiltakozása után alapjaiban írhatta át az egészségügyi jogállásról szóló törvényt a kormány a végrehajtási rendelettel, azonban az még nem nyilvános. Annak ellenére sem, hogy a törvény nagy része csütörtökön hatályba lép.
A magyar és a lengyel kormány vétójával előidézett exlex állapot a kompromisszumokon alapuló európai politika bukását jelenti – eddig. Mert a történetnek természetesen nincs vége, kívülállóként csak azt találgatjuk, hogy a résztvevők közül ki látott előre eddig, illetve mennyiben módosultak menet közben a stratégiák. És az (alag)útnak messze nem látjuk a végét.
